Hírek > 2021 NYÁRI ADÓVÁLTOZÁSOK TERVEZET

2021 nyári adóváltozások - tervezet

2021 nyári adócsomag


A tegnapi napon jelent meg a nyári adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján. Az alábbiakban adónemenként szedtük össze a legfontosabb változásokat.

 

Személyi jövedelemadó

  • A javaslat értelmében egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere, és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. A javaslat egyértelművé teszi, hogy adóelőleget csak az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell fizetnie az egyéni vállalkozónak.
  • Egyszerűsödnek a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesíteni kívánó magánszemélyekre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség szabályai is.
  • A kriptoeszközökre vonatkozó adózási szabályok is változnak: a javaslat értelmében a kriptoeszközök értékesítéséből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül (nem pedig az összevont adóalap része), ezért azok után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Fontos továbbá, hogy amennyiben egy ügylet során a kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik, úgy nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
  • A foglalkoztatás elősegítése érdekében a javaslat szerint adómentes a közfoglalkoztatottak részére nyújtható elhelyezkedési juttatás, valamint az elhelyezkedés első hat hónapjára a legkisebb kötelező munkabér 30%-nak megfelelő összegű munkavállalást ösztönző támogatás adható a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók részére.

 

Szociális hozzájárulási adó

  • 2022. július 1-től 15 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely tartalmazza a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.

 

Társasági adó

  • A módosítás értelmében belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid gazdálkodó szervezetet. Olyan mértékig adózik azonban a hibrid szervezet, amely mértékig ezt a jövedelmet Magyarország vagy más ország nem adóztatja meg.
  • Csoportos tao alany tagja nonprofit társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet nem lehet.
  • A javaslat értelmében közérdekű alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés adóalapot csökkentő tétel.
  • Amennyiben a KKV adókedvezményéhez kapcsolódó figyelési időszaka alatt a vállalat csoportos adóalanyiság tagja és nem teljesülnek az adókedvezményre vonatkozó feltételek, akkor a szankciót a csoportképviselő útján kell megállapítani.

 

Általános forgalmi adó

  • A javaslat a Magyar Honvédség és fegyveres erők Közösségen belüli ügyleteivel kapcsolatban is tartalmaz módosításokat.
  • A javaslat nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepít a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban. Az adatszolgáltatási kötelezettség negyedévente, elektronikus úton történik a küszöbérték elérése esetén (25-nél több határon átnyúló fizetés ugyan azon kedvezményezett javára).
  • A javaslat pontosítja a 150 EUR-t meg nem haladó import küldemények utáni áfafizetési eljárást is.
  • A javaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a 2021. második félévétől kezdődő adóhatósági áfabevallás-tervezet elkészítése kapcsán.
  • Írásbeli kérelem útján lehet az adóhatóságtól visszaigényelni a behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül. A javaslat ezen kívül hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban az adóalap csökkentés végrehajtását kizáró feltételeket az adósra vonatkozóan (pl. adószáma törölve volt, adótartozása volt, eredeti ügylet időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt stb.)

 

Jövedéki adó

  • A 2020/262 EU irányelv rendelkezései összhangba kerülnek az Uniós Vámkódex szabályaival. A javaslat tartalmazza a vámfelfüggesztési eljárás, adófelfüggesztési eljárás, adóraktár, bejegyzett feladó és bejegyzett kereskedő fogalmának kiegészítését, pontosítását.
  • Biztosítékot kell nyújtani a termékek feladását megelőzően a terméket átvevő adóraktár engedélyesnek, bejegyzett kereskedőnek nem csak a jövedéki termékek esetén, de az új, füst nélküli dohánytermékeket és dohányzást helyettesítő nikotin tartalmú termékek kapcsán is.
  • A javaslat kiegészült továbbá a magánszemély által nem kereskedelmi céllal másik tagállamból behozható, füst nélküli / nikotintartalmú termékek mennyiségével is.

 

Helyi adók

  • Idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát valamely önkormányzat illetékességi területén. A közszolgálati kötelezettség közalkalmazotti, közszolgálati vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyból eredhet.

 

Illetékhez kapcsolódó változások

  • A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok személyes illetékmentességben részesülnek.
  • Már 2021. január 1-től élő szabály, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség illeti meg a vagyonszerzőt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő lakásvásárlás esetén. Abban az esetben, ha az illetékmentességre a vagyonszerző kizárólag megelőlegezett CSOK alapján vált jogosulttá és a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesült vagy a CSOK-ot a vagyonszerző gyermekvállalás teljesítése nélkül a határidő lejártát megelőzően bármely okból visszafizette, az adóhatóság utólagosan kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket. A hatályos szabályok szerint nem kell az illetéket pótlólag megfizetni, ha a vagyonszerző nem kizárólag megelőlegezett CSOK-ot vesz fel és annak visszafizetését rendelte el a hatóság. A törvényjavaslat kibővíti a visszterhes vagyonátruházási illeték utólagos kiszabásának eseteit. A jövőben a kapott támogatás visszafizetése nemcsak a megelőlegezett, hanem valamennyi CSOK esetén feléleszti a vagyonszerző illetékkötelezettségét, a módosítás révén tehát az adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét visszafizeti.
  • A hatályos illetéktörvény szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség terheli. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít egy társaság, ha a rendelkezésre álló utolsó mérlege szerint eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található. Abban az esetben, ha a két mérlegkészítés között szerez a társaság ingatlant, akkor ennek értékét nem kell figyelembe venni az arányszámításánál és így, ha a következő mérlegkészítést megelőzően a társaságot eladják, akkor illetékkötelezettség akkor sem állapítható meg, ha az eszközök értékén belül az ingatlanok aránya a 75%-ot meghaladja. A törvényjavaslat olyan változtatást tartalmaz, hogy két mérlegkészítés között megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi, már elfogadott mérleg ingatlanai és összes eszközei értékét növelni kell, ha a társaságot eladják.

 

Adóeljárást érintő változások

  • A javaslat szerint székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette és így az adóhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely ennek a feltételnek megfelel, amennyiben az adózó e feltételnek felhívás ellenére nem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.
  • A törvényjavaslat az előzetes ármegállapítási eljárásokat a NAV hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe helyezi.
  • A módosítási javaslat pontosítja a pótlékszámítási szabályokat is, miszerint a késedelmi pótlék mértékét három tizedesjegy pontosággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítania az adóhatóságnak.

 

Számvitelt és könyvvizsgálatot érintő változások

  • A módosítási javaslat az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
  • A javaslat lehetővé teszi, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.
  • A jogszabálytervezet a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül közzétett könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról.
  • A digitális eljárások alkalmazását célzó törekvés, hogy a javaslat rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának a lehetőségéről.

 

Nemzetközi adóügyi együttműködés

  • Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor. Az irányelv szabályai megfelelően átültetésre kerültek, a maradéktalan megfeleléshez további kisebb pontosításokat tartalmaz a módosító javaslat.

 

Egyéb adózást érintő változások

  • A törvényjavaslat értelmében megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde és az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetekre vonatkozó különadó kötelezettsége.
  • Az energiaellátók a negatív adóalapjukat (veszteségüket) elhatárolhatják és a keletkezését követő öt adóévben a pozitív adóalap csökkentésére használhatják fel.

 

További információ:

Farkas Tamás                                                            

okl. közgazdász, adótanácsadó                                

mobil: +36 70 381 05 30

e-mail: farkas . tamas ( at ) eccconsulting . hu

 


Adóváltozások_2021_Nyári adócsomag_tervezet_ECC-Consulting.pdf


Impresszum | © Copyright www.eccconsulting.hu 2021