Egy egyszerű példát említve, ha váratlanul meghal az a családapa, aki a cég tulajdonosa, akkor a hagyatéki eljárás befejezéséig – amely vita esetén sokáig elhúzódhat – nem jegyzik be a cégbíróságon az új tulajdonosokat, ez pedig magát a vállalkozást is veszélybe sodorhatja.

Abban az esetben azonban, ha a cég üzletrészét bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor az üzletrész nem lesz része a későbbi hagyatéki eljárásnak, ebben az esetben ugyanis a bizalmi vagyonkezelő tulajdonol a kedvezményezettek javára.

A bizalmi vagyon kezelés a generációs vagyontranszfer és vagyon védelem mellett alkalmas a családi vagyontervezésre a végintézkedési szabályokhoz képest sokkal rugalmasabban és komplexebb módon. Az öröklési szabályok alapján az örökhagyó csak arról a vagyonról rendelkezhet, ami még életében megvan, a bizalmi vagyonkezelés viszont alkalmas arra, hogy a családi vagyon hosszú távú sorsa is tervezhető legyen.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony szereplői a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonrendelő saját magát is kijelölheti vagyonkezelőnek vagy az egyik kedvezményezettnek.

A jogszabály szerint a bizalmi vagyonkezelőnek titoktartási kötelezettsége áll fenn. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönült vagyont képez, amelyet köteles külön nyilvántartani. A vagyonkezelő a kezelt vagyonról csak a vagyonrendelő által meghatározott módon dönthet. A törvény a kezelt vagyon védelme érdekében azt is meghatározza, hogy a kezelt vagyonra a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A vagyonkezelőnek a szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a kezelt vagyont és annak hozamát ki kell adnia a kedvezményezettnek.

A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adózási szabályok

Vagyonrendelés

A bizalmi vagyonkezelői szerződés megkötésével átszáll a vagyon tulajdonjoga a vagyonkezelőre. Ez a vagyonátadás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, azonban amennyiben a vagyonátruházás nem ellenérték nélkül történik, akkor viszont illetékfizetési (visszterhes vagyonátruházási illeték) kötelezettség keletkezik

Vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el.

A Tao tv. szerint a kezelt vagyon önálló társasági adóalanynak minősül. Viszont nem kell a kezelt vagyon után társasági adót fizetni abban az esetben, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy, valamint csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése révén szerzett bevételt.

Vagyonkiadás

A kezelt vagyon magánszemély részére történő tőke kifizetése szja mentes, ha a tőke kiadása ingyenesen történik - tehát nem ellenszolgáltatásként –, valamint, ha a hozamok elkülöníthetőek a kezelt vagyontól.

Ha a hozam kiadása természetes személy kedvezményezett részére történik, akkor a hozamot osztaléknak kell tekinteni, amely után a kifizetőnek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.  Ha viszont a kedvezményezett gazdasági társaság, akkor a hozam egyéb bevételnek minősül és így társasági adó fizetési kötelezettség kapcsolódóik hozzá.

A kedvezményezettnek főszabály szerint ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik, kivéve, ha a tőkét a vagyonrendelő szerzi meg, akkor is, ha ez a vagyonszerzés kedvezményezettként történik

Fontos változások 2023. szeptember 12-től

1. A vagyonrendelés adókötelesség tételével megszűnik az adómentes felértékelés lehetősége!

Eddig nem volt előírás arra vonatkozóan, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben milyen értéken kell feltüntetni az átadott induló vagyont (tőke), így lehetővé vált, hogy pl. egy 3 millió Ft értékű üzletrész értékét jóval magasabb összegben, pl 50 millió Ft-ban határozzanak meg és vegyenek nyilvántartásba. A felértékelés után nem keletkezett adófizetési kötelezettség egyik félnél sem, valamint vagyonkiadáskor csak az 50 millió Ft feletti rész után, mint hozam után keletkezett szja fizetési kötelezettség.

A jövőben a vagyonrendelést értékesítésnek kell tekinteni, mely azt jelenti, hogy vagyonrendeléskor az átadásra kerülő vagyon felértékelésének összege után SZJA adófizetési kötelezettség keletkezik a vagyonrendelőnél oly módon, mintha nem ingyenesen történne az átadás, hanem ellenérték fejében.

2. A szerzési érték meghatározása a kedvezményezettnél

A tőke terhére kiadott vagyon szerzési értéke a nyilvántartási értékkel megegyező összeg lesz, azaz ez alapján kell megállapítani az illetéket.

3. A kedvezményezettnek ingyenesen nyújtott szolgáltatás adóköteles

Ha a kezelt vagyon terhére a vagyonkezelő ingyenesen biztosít valamilyen szolgáltatást – pld. ingyenesen használt ingatlan -, akkor a kezelt vagyont terhelő költség és ráfordítás fog adóköteles juttatásnak minősülni.

4. Nem kell adóköteles jövedelemként figyelembe venni a tartós befektetési számla hozamát

Tekintse meg szolgáltatásainkat is:

• Könyvvizsgálat – AUDIT
• Adótanácsadás – TAX
• Pályázatírás - GRANTS
• Finanszírozás – FINANCE
• Megújuló energia – PV – NAPELEM
• Turisztikai tanácsadás - HOTELS

Ajánlatkérés, időpontegyeztetés:

Farkas Tamás

mobil: +36 70 381 05 30

e-mail: farkas . tamas ( at ) eccconsulting . hu

Irodáink:

1054 Budapest, Kálmán Imre utca 1.

6000 Kecskemét, Kölcsey utca 7/A.

Korábbi híreink: ide kattintva érhetőek el