A vagyontervezési jogintézményekre vonatkozó adózási szabályok – I. rész

Az utóbbi években több olyan, a vagyontervezést segítő jogintézmény is megjelent a magyar jogrendszerben, amely eddig csak külföldön működött, ott viszont több évszázados gyakorlattal. Ilyen a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok. Cikksorozatunkban röviden bemutatjuk az ezen jogintézményekre vonatkozó alapvető szabályokat, az adózással kapcsolatos előírásokat pedig részletesen ismertetjük.

Bevezető

2014. évben megjelent a magyar jogrendszerben a bizalmi vagyonkezelés, a családi alapítvány, valamint a magán- és kockázati tőkealap intézménye, 2019. évben pedig megjelent a vagyonkezelő alapítvány. Ezekkel az új módszerekkel a magánszférát és annak kockázatait (például haláleset, válás) el lehet határolni az üzleti élettől, így ezek a vagyonvédelmi intézkedésekkel rendkívül jól lehet kezelni a generációs vagyontranszfert.

Egy egyszerű példát említve, ha váratlanul meghal az a családapa, aki a cég tulajdonosa, akkor a hagyatéki eljárás befejezéséig – amely vita esetén sokáig elhúzódhat – nem jegyzik be a cégbíróságon az új tulajdonosokat, ez pedig magát a vállalkozást is veszélybe sodorhatja. Abban az esetben azonban, ha a cég üzletrészét bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor az üzletrész nem lesz része a későbbi hagyatéki eljárásnak, ebben az esetben ugyanis a bizalmi vagyonkezelő tulajdonol a kedvezményezettek javára. De vagyonvédelmi szempontból is komoly előnyei lehetnek egy ilyen struktúrának, ha például egy új vállalkozás indítása előtt az alapító átadja bizalmi vagyonkezelőnek az ingatlanát és egyéb értékeit akkor a cég hitelezői a vállalkozás fizetésképtelensége esetén sem tudnak végrehajtást vezetni - a fedezetelvonó ügyletek kivételével - ezekre a vagyonelemekre.

A cikksorozatunk első részében pont a bizalmi vagyonkezelés intézményét mutatjuk be, különös tekintettel az adózási szabályokra, tekintettel arra, hogy a vagyontervezés során az egyik legfontosabb szempont az adózás, a generációs vagyontranszfer megvalósítását jelentős mértékben befolyásolja az, hogy milyen mértékű adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá.

A bizalmi vagyonkezelés fogalma és alapvető szabályai

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vezette be a magyar jogrendbe a bizalmi vagyonkezelést, amely egy külön nevesített szerződési típusként jelenik meg. A bizalmi vagyonkezelés alkalmas a családi vagyontervezésre a végintézkedési szabályokhoz képest sokkal rugalmasabban és komplexebb módon. Az öröklési szabályok alapján az örökhagyó csak arról a vagyonról rendelkezhet, ami még életében megvan, a bizalmi vagyonkezelés viszont alkalmas arra, hogy a családi vagyon hosszú távú sorsa is tervezhető legyen. A bizalmi vagyonkezelést egyrészt a Ptk. XLIII. fejezete (6:310. § – 6:330. §), másrészt a Bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény (Bvktv.) szabályozza.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony szereplői a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonrendelő saját magát is kijelölheti vagyonkezelőnek vagy az egyik kedvezményezettnek. A Ptk. szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőnek a vagyonkezelés körébe eső tevékenységét, továbbá a vagyonkezelő a kötelezettségeinek a megszegéséért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel szemben is.

A jogszabály szerint a bizalmi vagyonkezelőnek titoktartási kötelezettsége áll fenn minden olyan információval kapcsolatban, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében szerzett tudomást. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönült vagyont képez, amelyet köteles külön nyilvántartani. A vagyonkezelő a kezelt vagyonról csak a vagyonrendelő által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon dönthet. A törvény a kezelt vagyon védelme érdekében azt is meghatározza, hogy a kezelt vagyonra a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A vagyonkezelőnek a szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a kezelt vagyont és annak hozamát ki kell adnia a kedvezményezettnek.

A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adózási szabályok

Vagyonrendelés

A bizalmi vagyonkezelői szerződés megkötésével átszáll a vagyon tulajdonjoga a vagyonkezelőre. Az illetéktörvény (Itv.) mentesíti ezt a vagyonátadást az illetékfizetési kötelezettség alól, ugyanis úgy rendelkezik, hogy nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében történő vagyonszerzése. Ebből az is következik, hogy amennyiben a vagyonátruházás nem ellenérték nélkül történik, akkor viszont illetékfizetési (visszterhes vagyonátruházási illeték) kötelezettség keletkezik.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) törvény megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő részére történő vagyonátadás ne jelentsen magasabb általános forgalmi adó terhelést, mintha a vagyonrendelő a vagyont közvetlenül a kedvezményezett részére juttatta volna. Az Áfa tv. szerint ugyanis nem áll be a termék értékesítéséhez fűződő joghatás a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelői szerződés alapján a kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelő részére történő átadáskor feltéve, hogy a bizalmi vagyonkezelő:

• belföldön nyilvántartásba vett áfaalany legyen
• kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik
• sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az áfakötelezettség teljesítésével

Vagyonkezelés

Előzetesen szükséges kitérni arra, hogy a Bvktv. határozza meg, hogy mikortól számít a bizalmi vagyonkezelési tevékenység üzletszerűnek. Amennyiben a bizalmi vagyonkezelő legalább két vagyonkezelési szerződést köt, akkor már üzletszerűnek minősül a tevékenysége.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a társasági adó és a helyi iparűzési adó alanya – tekintettel arra, hogy csak meghatározott társasági formában végezhető - míg a nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelő a személyi jövedelem adózás szabályai szerint is adózhat, ha természetes személyként jár el.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) meghatározza, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el.

Az Air. meghatározza a bizalmi vagyonkezelő speciális jogait és kötelezettségeit. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott, a saját számláitól elkülönített belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti.

A társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) szerint a kezelt vagyon önálló társasági adóalanynak minősül. A számviteli törvény (Sztv.) is úgy rendelkezik, hogy a kezelt vagyonra a törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő - kezelt vagyononként elkülönítve - teljesíti. A Tao tv. szerint nem kell a kezelt vagyon után társasági adót fizetni abban az esetben, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy, valamint csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése révén szerzett bevételt.

A Tao tv. értelmében a természetes személy vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által természetes személy kedvezményezett javára kezelt vagyon esetén a bizalmi vagyonkezelő adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig - bevallást helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg, nem minősül olyan, az Áfa tv. szerinti jogképes szervezetnek, mely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, így a kezelt vagyon az általános forgalmi adó rendszerében nem tekinthető adóalanynak. A kezelt vagyon áfaalanyiságának hiányában, a vagyontömeg vagyontárgyaival folytatott gazdasági tevékenység tekintetében a bizalmi vagyonkezelő válik adóalannyá, így a vagyontárgyak kezelésével összefüggésben felmerülő áfakötelezettséget a vagyonkezelő saját nevében teljesíti.

Vagyonkiadás

A kedvezményezett a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek esetén igényt tarthat a kezelt vagyonra és/vagy a tőke hozamára. Eltérő adózási szabályokat kell alkalmazni attól függően, hogy tőkét vagy hozamot adnak-e a kedvezményezett részére.

A személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) szerint adómentes a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem értve az említett vagyon hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték, nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagyontól. A személyi jövedelemadó mentesség feltétele tehát, hogy a tőke kiadása ingyenesen történjen és hogy a hozamok elkülöníthetőek legyenek a kezelt vagyontól.

Az Szja. tv szerint, ha a hozam kiadása természetes személy kedvezményezett részére történik, akkor a hozamot osztaléknak kell tekinteni, amely után a kifizetőnek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.  A Szja tv. egy kedvező lehetőséget határoz meg, amikor előírja, hogy nem kell jövedelemként figyelembe venni az osztalékból azt a részt, amelynek forrása tartós befektetési szerződésből származó hozam. Abban az estben, ha viszont a kedvezményezett gazdasági társaság, akkor a hozam egyéb bevételnek minősül és így társasági adó fizetési kötelezettség kapcsolódóik hozzá.

Tekintettel kell lenni a kedvezményezett adóhonosságára is, ugyanis külföldi adózó esetén meg kell vizsgálni az adott külföldi ország és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt és ezt követően derül ki, hogy mekkora mértékű személyi jövedelemadót kell levonni a kifizetett hozamból. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény viszont mentesíti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól a külföldi természetes személy részére kifizetett osztalékot.

A kedvezményezettnek főszabály szerint ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik, kivéve, ha a tőkét a vagyonrendelő szerzi meg, akkor is, ha ez a vagyonszerzés kedvezményezettként történik. Ezen túl az Itv. illetékmentességi szabályai is alkalmazhatóak. Az Itv. értelmében a kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Nem ingyenes ügylet esetén, tehát ha a vagyonátruházásért cserébe ellenértéket fizetnek, akkor a kedvezményezett visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni.

Az Áfa törvény szabályozása értelmében a tőke és a hozam kiadása áfafelszámítási kötelezettséggel járhat a vagyonkezelő részéről, abban az esetben, ha a vagyonkezelő áfaalanynak minősül. A kezelt vagyonnak vagy a vagyon hasznának a kiadása nem jár áfa fizetési kötelezettséggel, ha a vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére történik.

Összefoglaló

A bizalmi vagyon kezelés a generációs vagyontranszfer és vagyon védelem mellett alkalmas a családi vagyontervezésre a végintézkedési szabályokhoz képest sokkal rugalmasabban és komplexebb módon. Mindezek túl ezt a jogintézményt befektetési céllal is lehet alkalmazni. A bizalmi vagyonkezelés továbbá alkalmas hatékony adótervezésre is, cikkünkben ehhez igyekeztünk segítséget nyújtani, azzal, hogy bemutattuk a legfontosabb adózási szabályokat.

Cikksorozatunk következő részében a vagyonkezelő alapítványra vonatkozó szabályokat mutatjuk be.

***

Reméljük, hogy az összefoglalónkat hasznosnak találta. Bármilyen kérdés esetén állunk szíves rendelkezésére, keressen minket bizalommal!

Ajánlatkérés, időpontegyeztetés:

Farkas Tamás

mobil: +36 70 381 05 30

e-mail: farkas . tamas ( at ) eccconsulting . hu

Irodáink:

1054 Budapest, Kálmán Imre utca 1.

6000 Kecskemét, Kölcsey utca 7/A.

Korábbi híreink: ide kattintva érhetőek el