A napelemrendszerek egyre népszerűbbek az energiahatékonyság és fenntarthatóság előtérbe helyezése miatt. Azonban a napelemrendszerek telepítése és üzembe helyezése adózási szempontból kihívást jelenthet.

Kezdjük onnan, hogy a fordított adózást mikor kell alkalmazni:

„olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését és rendeltetésének megváltoztatását is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött”.

A fordított adózás egyébként olyan adózási rendszer, ahol az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg, nem pedig a szolgáltató, mint általában az ÁFA esetén.

Az adózási forma eldöntése (fordított-e avagy sem) azért nehezen megítélhető, mert egyrészt nem egyértelmű, hogy az ingatlan átalakítása, vagy „egyéb megváltoztatása” mely fogalmat meríti ki a rendszer telepítése során, másrészt a hatósági engedély alatt mit értünk.

Napelem telepítése során nem építési engedély, hanem áramszolgáltatói engedélyek megléte szükséges. Ezek ugyanakkor nem hatósági engedélyek. Azonban előfordulhat számos olyan eset is, amikor az adott projekt hatósági engedélyhez kötött, így a kapcsolódó napelem telepítést is ennek megfelelően kell kezelni.

Fontos megkülönböztetni a napelemrendszerek telepítési módjait. Azok, amelyek a talajhoz vagy az ingatlanhoz vannak rögzítve, eltérő adózási szabályok alá esnek, mint azok, amelyek épületekre vannak felszerelve. Az adózási kategória az adott telepítési mód és a napelemrendszer kapcsolatától is függ.

Mikor minősül egy napelemrendszer ingatlannak az adózási rendszerben?

Az adózási szabályok szerint az ingatlannak minősülő elemek az épület vagy építmény fizikai vagy funkcionális értelemben vett alkotóelemei, vagy azokhoz hasonlóan kezelhető elemek. Ez azt jelenti, hogy ha a napelemrendszerek az épület vagy építmény elektromos vagy fűtési rendszeréhez vannak csatlakoztatva, és az infrastruktúra részét képezik, akkor azok ingatlannak minősülnek adózási szempontból. Ez érvényes az olyan esetekre is, amikor a napelemek a tető részét képezik.

Azonban, ha a napelemek nem kapcsolódnak közvetlenül az épület vagy építmény infrastruktúrájához, és eltávolíthatók speciális technológiai vagy költségigényes eljárásokkal, akkor inkább ingó termékként kezelendők az adózási rendszerben.

Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás?

Rendkívül fontos annak eldöntése, hogy a rendszer telepítése minek számít, hiszen általában mindkét eset fennáll. Az adott napelemrendszer, ha nehezen mozdítható és ingatlannak minősül, de nincs ingatlan-nyilvántartásban bejegyezve, akkor az Áfa értelmében a telepítés szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a napelemrendszer mint ingatlan vagy építmény kiépítése az építési-szerelési munkák kategóriájába tartozik. Ebben az esetben az ügylet "fordított adózás" alá esik.

Az adózási szabályozások változása hatással van a napelemrendszerek telepítésére és azok adózási vonatkozásaira. A fordított adózás bevezetése új megközelítést kíván az iparági szereplőktől az adók és költségek kezelése terén. Fontos, hogy az érintettek naprakészek legyenek a jogszabályokkal, és az ügyletre vonatkozó valamennyi körülménnyel tisztában legyenek.

Önben is felmerültek kérdések napelem projektjével kapcsolatban? Foglaljon időpontot adó konzultációra!

Tekintse meg szolgáltatásainkat is:

• Könyvvizsgálat – AUDIT
• Adótanácsadás – TAX
• Pályázatírás - GRANTS
• Finanszírozás – FINANCE
• Megújuló energia – PV – NAPELEM
• Turisztikai tanácsadás - HOTELS

Ajánlatkérés, időpontegyeztetés:

Farkas Tamás

mobil: +36 70 381 05 30

e-mail: farkas . tamas ( at ) eccconsulting . hu

Irodáink:

1054 Budapest, Kálmán Imre utca 1.

6000 Kecskemét, Kölcsey utca 7/A.

Korábbi híreink: ide kattintva érhetőek el