Egy cég működéséhez rendkívül fontos, hogy megfelelő gazdálkodási háttérrel rendelkezzen. Az Uniós pályázatok feltételrendszere szigorú szempontok szerint rangsorolja a pályázókat, sőt már a pályázat benyújtása sem lehetséges egyes esetekben, ha tartósan veszteséges a cég.

A nehéz helyzetben lévő vállalkozás eleve nem kaphat állami/Uniós támogatást (pl. saját tőke a jegyzett tőke felére csökken), így helyzete hatványozottan nehéz, hisz ekkor fejlesztésekkel nem lehetséges áthidalni a működési problémákat.

Ha ez a helyzet előállt, úgy mielőbb rendezni szükséges a saját tőke helyzetét. A veszteséget vagy az eredeti alapításkor átadott vagyon, vagy az alapítás óta megtermelt és osztalékként ki nem fizetett nyereség fedezheti. Ha a korábbi évek nyeresége már nem nyújt fedezetet a veszteségre, akkor felmerül a pótlólagos tőke bevonásának kérdése. Amennyiben a társaság hosszabb távon vagy jelentős mértékben veszteséges, akkor felélheti a tulajdonosok által jegyzett tőkeként rendelkezésére bocsátott tőke egy részét. Ha a tulajdonosok a veszteséges vállalkozás továbbműködtetése mellett döntenek, akkor újabb tőkét kell a rendelkezésére bocsátaniuk.

Hogyan? A legkézenfekvőbb megoldás ilyen esetekben a tulajdonosi, tagi kölcsön folyósítása, mivel ez a legrugalmasabb, illetve a pótbefizetés.

A pótbefizetés fejében a tulajdonosok újabb részvényeket, üzletrészeket nem szereznek, az nem növeli a jegyzett tőkét, hanem a saját tőkén belül közvetlenül a lekötött tartalékba kerül. Szemben a jegyzett tőkével ez a tőkeátadás nem végleges, a tulajdonosok a saját tőke megerősödése esetén a korábbi pótbefizetést visszakapják. Mindkettő esetében taggyűlési határozat szükséges.

A pótbefizetés társasági szerződésen alapuló tagi kötelezettség, míg a tagi kölcsön esetén kölcsönszerződésről van szó. Pótbefizetést teljesítő tag nem a társaság hitelezője, a tagi kölcsönnel ellentétben kamatot nem köthet ki, beszámítással nem élhet. A belső forrásból történő tőkeemelésről szintén a taggyűlés dönt, háromnegyedes szótöbbséggel, itt azonban egy döntés elegendő, mivel főszabály szerint a törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

Ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken, akkor az egyszeri tőkeemelés nem minden esetben oldja meg a helyzetet. Ennek oka, hogy a jegyzett tőke emelése emeli ugyan a saját tőkét, de emeli a jegyzett tőkét is, amivel természetszerűleg emelkedik a jegyzett tőke felében megállapított határ is, amit a saját tőkének el kellene érnie.

Természetesen más lehetőségek is szóba jöhetnek, de mindezek alapos átgondolást igényelnek.

Kérdés esetén szakértőink állnak rendelkezésére!

Farkas Tamás

okl. közgazdász, adótanácsadó

mobil: +36 70 381 0530

e-mail: farkas . tamas (at) eccconsulting . hu

Irodáink:

1054 Budapest, Kálmán Imre utca 1.

6000 Kecskemét, Kölcsey utca 7.